"Ponyva-persziflázs tehát Queneau regénye. Egyben -meglehetõsen bizarr módon- történelmi regény is az 1916-os dublini Húsvéti Felkelésnek, a modern ír nemzet és állam születésének, az országalapítás azóta glóriával övezett szent ünnepének az idején játszódik, a felkelés egyik -természetesen fiktív- epizódját beszéli el.## A történet fegyveres forradalmárok kis csapta nyomul be az egyik dublini postahivatalba. A hivatalvezetõt, aki férfi, rövid úton elintézik, és a posta alkalmazottait, akik mind nõk, kiterelik az épületbõl. Egyetlen kivétellel az egyik postáskisasszony, Gertie Girdle, aki -szemben a többiekkel- angol-ír családból való és britnek tartja magát, épp a nõi vécében tartózkodik, amikor a fegyveresek elfoglalják az épületet, s csak késõbb kerül elõ onnan. A felkelõk -egytõl-egyig a forradalom tisztaságának apostolai, a jövõ oltárára helyezett véráldozat lánglelkû aszkétái - egy darabig kerülgetik Gertie-t, de idealizmusukat hamarosan legyûri a kéjvágy (...)" (Takács Ferenc)