Van benne apa, anya, nagymama, nagyapa, s persze fõként egy kisgyerek. Vannak benne helyszínek, ovi, iskola, udvar, határ, földek, otthon, egy kerítés a posta elõtt. Vannak benne tárgyak, ágy, asztal, tévé, járda. Vannak benne állatok, kacsák, libák, tyúkok, kakasok, disznók, két kutya, Matyi és Csöpi és más falusi házõrzõk. Vannak benne emberek, szomszédok, tanárok és tanítónénik, osztálytársak, külföldi rokonok (csehszlovákok), apa barátai és más falusi lakosok. Vannak benne érzelmek (de még mennyi), álmok, vágyak és különbözõ valóságok.## Minden épp ott van, ahol lennie kell, s amikor elindul a fõszereplõ, hogy bejárjon egy darabot ebbõl a tájból, megszületik egy történet. Harminchatszor indul útnak, és harminchat történet születik. Aztán a végén a többi fõszereplõ is elindul, hogy átjárja a maga hosszabbra nyúló életét. Ez a négy élet úgy veszi körül harminchat társát, ahogy a kerítés zárja az udvart a házhoz, ahogyan a góré fenyõlécei tartják össze a bedobált kukoricacsöveket.## Hát ilyen ez a könyv, meg még másmilyen is, olyan, mint amikor a friss bukta szaga kicsúszik a félig nyitott konyhaablakon. Olyan, mint amikor az orrunkat követve megyünk vissza a múltba. Amikor az emlékek és az érzések úgy kapaszkodnak össze, ahogyan az anya szorítja magához a gyerekét.## ## A Könyvjelzõ magazin 2014. áprilisi számában megjelent cikk Kemény és érzelmes történetek## ## Olvasson bele Részlet a könyvbõl## ## A Könyvjelzõ magazin 2014. májusi számában megjelent cikk Hosszú árnyékok