A "temesvári Levente-pör" (1919-1920) volt az elsõ román koncepciós per a két világháború közötti magyar "irredentizmus", "revizionizmus" és "revansizmus" ellen, amelyek szimptómái valóban felfedezhetõk és semmilyen módon nem tagadhatók a körültekintés nélkül, mondhatni felelõtlenül szervezett megmozdulásban. Ezt a román diplomácia szokásos ügyességével természetesen azonnal kihasználta, s így ez az egész, egyébként eléggé jelentéktelen helyi ügy az 1920. januárja és márciusa között a kulisszák mögött zajló londoni és párizsi diplomáciai és hatalompolitikai huzakodások fontos román érve, jobban mondva ürügye lett a "bûnös magyar irredenta" veszélyes üzelmeinek már-már példaszerû bemutatására.